Baróthy Buzás család 1671-től

A nevem Buzás Miklós én indítottam el ezt az oldalt Buzás: foglalkozásra utaló magyar családnév. Eredete ótörök búza szavunk "valamiben bővelkedő, valamivel ellátott, valamivel foglalkozó" jelentésű -s képzős alakja, igen korán feljegyzésre került. A Dunántúlon a rövid u változat Erdélyben a hosszú ú változat a gyakori. Mind ezeket valahonnan kijegyzeteltem de már nem jut eszembe honnan. „Baróthy család. (másként Szabó). A baróthi és csíkszenttamási Baróthy család alapító törzse István 1673-ban nyerte nemes levelét és czímerét [*  ], mely a paizs kék udvarában hiaczint színű hosszú ruhába öltözött és jobb kezében bibliát tartó férfiút mutat. A paizs fölött koronás sisak áll. A családnak két ága él, egyik Erdélyben, a másik Bihar vármegyében. „Buzás család. Buzás János nejével Balczó Annával, és gyermekeivel Buzás Gáspárral, Annával és Judittal és sógorával Balcó Pál III. Ferdinánd király által Ebensdorfon 1651-ik oct. 8-án kelt armalisban nemesítettek meg, és nemes levelüket Nógrád vármegyében 1653-ki april 29-én kihirdették.   Nógrád  vármegyéből még azon században eltünt a család, azonban e nevűekre találunk ugyancsak azon század végén Veszprém vármegyében, lehet hogy ezek a fölebbivel egy vérből származnak.   1699-ben Veszprém vármegyének szolgabirája Buzás Mihály és esküdtje Buzás András volt.”   Forrás: Nagy Iván Magyarország családaiJártam a Veszprém megyei Csöglén, sajnos a református templomban csak azt tudtam meg, hogy a templom leégett és odaveszett minden irat, így nem tudtan itt kutakodni.