1851-es Dublin városi népszámlálás, Írország
58,993 feljegyzés
Kategória vagy gyűjtemény módosítása
Név
Lakhely
Adjon meg részleteket
Kulcsszavak
Pontosan illeszkedjen az összes kritériumhoz
Űrlap törlése
Keresés a következőben 1851-es Dublin városi népszámlálás, Írország
Név
Lakhely
Adjon meg részleteket
Kulcsszavak
Űrlap törlése
1851-es Dublin városi népszámlálás, Írország
58 993 adat
Dublin város 1851-es népszámlálásának indexét Dr D. A. Chart állította össze a 19. században, az összeírás eredeti jegyzékeiből - melyek azóta megsemmisültek a Nemzeti Levéltár 1922-es tűzesetében. Chart indexe, amely magában foglalja 60,000 családfő nevét és címét, mostanra már át lett alakítva elektronikus formába Seán Magee által. Az index mellé csatolva vannak az eredeti 1847-es Ordnance Survey Town Plans szkennelt képei, hogy segítsenek a felhasználóknak beazonosítani adott címeket.<br><br><b>Feltett kérdések:</b><br>Név<br>Cím<br>EgyházKözség<br>Liffey folyótól északra / délre<br><br><b>A népszámlálás jellemzői:</b><br>A 1851-es népszámlálást 1851 március 30-án végezte el a számlálóbiztosokként eljáró rendőrség.<br><br>Az volt a különlegessége, hogy szerepelnek benne a népszámlálás estéjén a háztartásokban nem jelenlévő családtagok is; 91-ben a háztartás családfője 'távol volt' vagy 'hiányzott', beleértve Thomas Shaw-t, aki távol volt a Broadstone (Royal Canal) Kikötői csatorna csónakjáról.<br><br>További 30 háztartásfőt 'elment' státusszal jegyeztek fel, bár ennek a kifejezésnek a pontos jelentése különböző volt; arra használták, hogy magában foglalja az olyan egyéneket, mint például a 31 Mecklenburg St. Lower utca Mary Ann Plant nevű lakosát, aki 'elment Amerikába'; a korábban a 84 Church St. címen élő Michael Byrne-t, aki 'elment [a] szegényházba'; és Michael Fields-et a 8 Rogerson Quay címről, aki 'elment a tengerre'.<br><br>122 esetben a háztartásfő 'eltávolítottatott', mely kétértelmű kifejezés magában foglalta: (a) címváltozásokat a városon belül, mint Isaac Usher esetében, aki a 18 North Earl St. címről 'eltávolíttatott Kingstownba'; (b) a kivándorlásokat, beleértve a 7 Aldborough Place címen élő William Branagan és a 2 Parkgate St. helyen lakó Thomas Fitzgerald estét, akik mindketten 'eltávolíttatottak Angliába'; sőt (c) a kórházba felvetteket - az előzőleg Brown St. North lakhelyű Bridget Rafferty úgy lett feljegyezve, mint akit 'eltávolítottak [az] elmegyógyintézetbe'. Ez a részletes leírási szint - bár viszonylag ritka Chart indexének egészében - különösen hasznos azon genealógusok számára, akik a vándorlások hozzávetőleges időpontjait és útvonalait próbálják követni.<br><br>Ha a férfi háztartásfő távol volt, Chart a feleséget vagy a női háztartásfőt rögzítette az indexében. Ezt az információt 66 háztartásban (a 1851-es népszámlálásba bejegyzett távol maradóknak mintegy 27%-a) a feleség, vagy más női rokon adta meg. Azáltal, hogy a népszámlálás éjszakáján távollévő férfi családfők mellett a jelen lévő nőket is feljegyezte, Chart számba vette annak lehetőségét, hogy néhány ilyen nő valamilyen okból valóban függetlenül élt a párjától. Ezek száma azonban elhanyagolható, és nem változtatják meg jelentősen a statisztikát.<br><br>Egy csekély számú esetben Chart megkülönböztette az azonos nevű családfőket, azok foglalkozásának, vagy házastársuk nevének lejegyzésével.<br><br>Az index nem korlátozódik a háztartásokra, hanem magában foglalja a népszlámlálás estéjén a különböző intézmények dolgozó személyeket. Ezek közé tartozik: a Királyi, Richmond és Arbour Hill laktanya; az Észak-és Dél-Dublin Uniós Szegényházak; a Dublin Trinity Kollégium; a Royal Dublin Society; a Rotunda, a Meath és a Richmond Kórházak; a Dublin Iparház; a Richmond Bridewell és a Grangegorman Börtönök; az Ír Nemzeti Bank; a Jury's Hotel, stb.<br><br><b>A Chart Index és a Thom's Directory összehasonlítása:</b><br>Chart indexének és Thom címtárának 1851-es kiadásának összehasonlítása feltárja az index fontosságát Dublin genealógusai számára. Chart indexe kiterjed a március 30-án a válosban lakó minden családfőre, míg Thom jegyzéke csak az adófizetőket sorolja fel, és nem tartalmazza azokat, akik bérházakban vagy kunyhókban éltek. Az index tehát sokkal szélesebb körű, mint bármely más létező forrás Dublin Városhoz.<br><br><b>Miért értékes ez az adatbázis:</b><br>Háttér<br>Írország 19. népszámlálási íveinek megsemmisülése valószínűleg a legnagyobb veszteség, melyet Írország genealógiája elszenvedett. Az ír származástan kutatók próbálták pótolni ezt a hiányosságot a 19. századból fennmaradt írásos forrásokat "népszámlálás helyettesítőként" használva.<br><br>A leggyakrabban használt helyettesítők - a Tithe Applotment Könyvek (összeállítva 1823-1838), és a Griffith Primary Valuation (összeállítva 1848-1864) valamint Thom Címtárai (összeállítva után 1845) alig, vagy egyáltalán nem használhatók a kutatók számára a Dublin Városban lévő ősök felkutatásához. Mindezen felmérések alapja a föld vagy házbirtok, és nem próbálják meg dokumentálni a tényleges lakhelyeket, különösen nem tükrözik a "bérház lakás" gyakorlatát Dublin Városban, mely gyakori volt a 19. század közepén, amikor két vagy több család lakott különböző lakásokban egy házon belül.<br><br>Egy fontos népszámlálás helyettesítő azonban fennmaradt a fővárosról, éspedig Dublin Város háztartásfőinek a Dr. D.A. Chart által összeállított indexe, Írország 1851-es népszámlálásából.<br><br><b>Chart indexe</b><br>Chart indexe, amit az Országos Levéltárban őriznek (CEN 1851/18/1-2) két kézzel írt kötetből áll, egy Dél-Dublin Városhoz és egy Észak-Dublin Városhoz. Az index a népszámlálás B űrlapjairól vett családnevekből van összeállítva. Chart névmutatója községeken belül utcanév szerint van rendezve, így nem használhatók könnyedén, hacsak nem a kutató már rendelkezik egy címmel.<br>A jelen index azzal a céllal lett öszeállítva, hogy Chart eredeti indexét szélesebb körben elérhetővé és könnyebben használhatóvá tegyék. Továbbá az Országos Levéltárban őrzött kötetek állapota 85 év után meglehetősen rossz: a kötetek kemény-kötésűek, és a Dél-Dublin bejegyzések kötetének gerince törött, néhány laza kopott oldallal. Szóval, ez az index segíthet az eredeti kézirat további romlásának megelőzésében.<br>Az index eredetére egy félhivatalos helyzet adott. Említik az 1915-ös 47 PRO DK Jelentésben, amely kimondja, hogy megfelelő születési nyilvántartások hiáynában, ""az 1851-es népszámlálási adatok hasznosak voltak az életkorok bizonyítékának szolgáltatójaként"". Ez a bizonyíték különösen szükséges volt az öregségi nyugdíj iránti kérelmek alátámasztásához. Ezért,<br>""a népszámlálási íadatokból össze lett állítva egy katalógus az összeírás elvégzésének éjszakáján Dublinban élő családokról, mely a továbbiakban a kérelmezők nyilatkozatainak ellenőrzésére lesz használva, és azon Dublinban élő családok lokalizálására, kiknek címének ismerete nem bizonyos. A katalógust D.A. Chart készítette; ez meg fogja óvni Dublin népszámlálási íveit a sok felesleges használattól, és rendkívül hasznos lesz a genealógusok, az öregségi nyugdíj igénylői, és mások számára,""<br><br>Bár egy népszámlálás helyettesítő, az eredetétől függetlenül soha nem helyettesíti az eredeti népszámlálást, Chart indexe több, mint egyszerűen a háztartásfőknek egy listája, kiegészítő információkat tartalmazva. Ezért egy fontos és egyedülálló forrás a történészek és genealógusok számára.<br><br><b>Földrajzi lefedettség</b><br>Ez az index a központi Dublint fedi le - a csatornák közötti belvárosi területet, és mintegy 59.000 háztartásfő nevéből és címéből áll 21 községből, 15 a Liffey déli oldaláról (St. Audeon, St. Andrew, St . Anne, St. Bridget, St. Catherine, St. James, St. John, St. Luke, St. Mark, St. Michael, St. Nicholas Within, St. Nicholas Without, St. Patrick's Deanery, St. Peter, és St. Werburgh), a város lakosságának 56,9%-át felölelő összesen 33,565 bejegyzéssel, valmin 6 északi oldali község (St. George, St. Mary, St. Michan, St. Paul, St. Thomas, and Grange Gorman) összesen 25,429 bejegyzésével, illetve Dublin Város lakoságának 43,1%-ával.<br><br><b>Köszönetnyilvánítások</b><br>David Craig, az Országos Levéltár igazgatója, a Chart index közzétélelének engedélyezéséért.<br>Rob Goodbody, John Martin, Tony Malloy, Liam Nolan, és a Dublin Corporation Tervezési Osztályának összes személyzete, az 1847 OS Town Plans beolvasott képeinek felhasználási engedélyezéséért.<br>Paul Ferguson, térkép könyvtáros, Trinity Kollégium<br>Richard Kirwan, az Ordnance Survey of Ireland igazgatója<br>Ian Cantwell, a térképek bemutatásának segítségéért<br><br><b>A szerzőről</b><br>Seán Magee 1943-ban született Dublinban. Tanulmányait a CBS Westland Row és a College of Tech., Kevin St. (BSc, Londoni Egyetem. Ext.) helyeken végezte. Az elmúlt 40 évben kémia technikusként dolgozott az iparban és az oktatásban. Mindig minden szempontból érdekelte a történelem - ír, tudományos és általános. Ugyanakkor könyvgyűjtő is, és 19. századi tudományos anyagokra, ír történelemre valamint genealógiára szakosodott. Sajánt családja történetének kutatását 1988-ban kezdte el. Érdekelni kezdte a rendelkezésre álló történelmi és származástani gazdag forrásanyag, az Ír Nemzeti Könyvtárban és az Ír Állami Levéltárban.